kacsazsír címkéhez tartozó bejegyzések

Rozmaringos kacsamell, erdei gombás tésztával

Ezt a receptet a Gyermelyi receptválogatásából készítettem, és úgy gondoltam, érdemes megmutatnom, mert egy nagyon érdekes és kellemes ízvilágú összeállítás. Igaz, hogy nálam nem teljesen úgy készült, ahogy a receptjük szól, mivel én egy kevés konyakban áztattam az aszalt áfonyát és a tésztát lepirítottam a kacsa zsírján, mielőtt megfőztem, amitől még ízesebb lett az egész.

Rozmaringos kacsamell, erdei gombás tésztával

Rozmaringos kacsamell, erdei gombás tésztával

Hozzávalók 2 személyre:
2 db bőrös kacsamell
25 dkg csusza tészta
15 dkg vegyes erdei gomba
4 szál újhagyma
4 dkg tőzegáfonya (aszalt is jó)
2 ág friss rozmaring
1 maréknyi friss petrezselyem zöld
0,5 dl konyak
só, bors

Elkészítés:
Ha aszalt áfonyát használunk, felhasználásig áztassuk be egy kevés konyakba.

A kacsamellet lehártyázzuk, megtisztítjuk, a bőrét bevagdossuk, teflon serpenyőben körbepirítjuk a bőrével lefelé kezdve. A kisülő zsírt egy edénybe leöntjük. A húsos felét sózzuk, borsozzuk. Miután a hús színt kapott a rozmaringágakkal együtt, tegyük be az előmelegített sütőbe és 180 fokon 20-25 percig süssük.

A tésztát egy serpenyőben pirítsuk meg a kiolvadt kacsazsír egy részén, majd vegyük ki. A maradék zsíron megfuttatjuk a felkarikázott újhagymát, rátesszük a felszeletelt gombákat és 2-3 percig pirítjuk, majd sózzuk, borsozzuk. Beletesszük az áfonyát is. Tovább pirítjuk még 2-3 percig, majd tegyük bele a tésztát és öntsük fel annyi vízzel amennyi éppen ellepi és fedő alatt pároljuk, míg a tészta megpuhul és a levét elfővi. Miután a tészta is megfőtt, szórjuk meg aprított petrezselyemmel.

A megsült kacsamelleket kivesszük a sütőből és forró serpenyőben 2-3 perc alatt körbesütjük, hogy a bőre roppanjon, majd levesszük, és pihentetjük.

Tálaláskor, szeleteljük a kacsahúst vékonyan a tésztára.

Zelleres burgonyakrémleves, diós-sajtos ropogóssal

Ilyenkor, a téli időszakban, gyakran kerül az asztalra egy-egy finom, meleg krémleves. Mivel, elég gyorsan és egyszerűen elkészíthetőek és a különféle zöldségeknek köszönhetően, elég magas a rosttartalmuk, ami az emésztőrendszerünkre pozitívan hat, ezért is érdemes ezeket rendszeresen fogyasztanunk. Ráadásul a hozzávalók arányainak változtatásával, mindig egy kissé más ízben készíthetjük. Nem beszélve arról az áldásos tulajdonságukról, hogy a finnyás gyerkőc nem tudja kiválogatni belőle külön-külön, a neki nem tetsző zöldségdarabokat, mivel nem látja őket. Így, Ő is jóízűen bekanalazza és még a végén meg is dicséri, hogy milyen finom volt. 🙂

Zelleres burgonyakrémleves, diós-sajtos ropogóssal

Hozzávalók 4 személyre:
80 dkg burgonya
15 dkg zeller gumó
1 közepes fej vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
2 kis szál sárgarépa
1,5 evőkanál kacsazsír
2 db babérlevél
3 evőkanál tejföl (válaszható)
1 mokkáskanál őrölt kömény
két evőkanál pirított tökmag
só, bors

Elkészítés:
A zöldségeket megtisztítjuk, apró kockára vágjuk.
A kacsazsíron megpirítjuk az apróra vágott hagymát, hozzáadjuk a zöldségeket és hagyjuk egy kicsit, dinsztelődni, néhányszor megkeverjük, vigyázzunk, hogy ne égjenek meg. Az a jó, amikor egy kissé letapad az edény aljára, (egy kis színt kap) mert így a zöldségek intenzívebb ízt adnak a levesnek.
Felöntjük annyi vízzel, amennyi a zöldségeket ellepi.
Sózzuk, borsozzuk ízlés szerint, hozzáadjuk a babért, a köményt, fokhagymát. Fedő alatt, puhára főzzük a zöldségeket.
Amikor a zöldségek megpuhultak, kivesszük a babérlevelet és botmixerrel egyneművé keverjük.
Ha savanykásan szeretjük, akkor 3 evőkanál tejfölt keverjünk el egy tálkában egy merőkanálnyi forró levessel és így keverjük bele az egész levesbe, ezáltal, egy kellemes savanykást ízt kapunk.
Nem kell bele semmilyen lisztes sűrítés, mivel a pépesített zöldségek nagyszerűen besűrítik a levest.

Tálaláskor, adjunk hozzá diós-sajtos ropogóst, a tetejére szórhatunk néhány szem pirított tökmagot.

A diós-sajtos ropogós elkészítése, a következő bejegyzésben található.

Ha tetszenek a receptjeim az alábbi helyeken is megtalálható a Szilvásgombóc konyhája: a FacebookonPinterestenBloglovin’

Diós lencsepástétom, burgonyás kekszen tálalva

Így, utolsó pillanatban hoztam egy újév első napjára való lencsepástétomot, pirított dióval és dijoni mustárral ízesítve, néhány egészben hagyott lencseszemmel, hogy a babona szerinti gazdagság jelkép is működjön. 🙂  Az előző bejegyzésemben szereplő burgonyás kekszen tálalva, hidegen és melegen is kitűnő fogás.

Diós lencsepástétom, burgonyás kekszen tálalva

Hozzávalók:
20 dkg lencse
1 darabka füstölt, szalonna bőr (elhagyható)
2 dkg kacsa, vagy libazsír, vagy vaj
1 kisebb fej lila hagyma
5 dkg dió
1 evőkanál dijoni mustár
1 gerezd fokhagyma
1 db babérlevél
néhány csepp citromlé
só, bors

 

Elkészítés:
A lencsét átválogatjuk, hideg vízzel alaposan átöblítjük és főzés előtt, legalább egy-két órára beáztatjuk.
Ezután, a szalonna bőrkével, babérlevéllel, feltesszük főni annyi vízben, amennyi ellepi, megsózzuk és fedő alatt puhára főzzük.

A diót száraz serpenyőben megpirítjuk, de vigyázva, hogy ne égjen meg. Késes aprítóban, vagy mozsárban megőröljük.
A lencséből, miután megfőtt, kivesszük a babért és a szalonnabőrt, majd leszűrjük, de a főzőlevét egy tálban felfogjuk, mert ezzel lágyítjuk a pástétomot.

A főtt lencséből félreteszünk egy keveset.
A többihez hozzáadjuk a zsírt, vagy vajat, az apróra vágott lila hagymát és a gerezd fokhagymát, a mustárt és botmixerrel krémesre mixeljük.

Belekeverjük a pirított diót és az előzőleg félre tett, egész lencsét, majd a főzőléből apránként annyit keverünk, hozzá, hogy lágy, kenhető állagot kapjunk. Megkóstoljuk, ha szükséges, sózzuk, borsozzuk és néhány csepp citromlével pikánsabbá tehetjük.

 

Diós lencsepástétom, burgonyás kekszen tálalva

Egy kis ízelítő a népi hiedelmekből:

Mivel a néphit szerint, ami az újév első napján történik, az év folyamán megismétlődik. Tehát, ha azt szeretnénk, hogy az elkövetkező évünk jól teljen és sok szerencsét, pénzt hozzon, akkor körültekintően kell eltöltenünk ezt az első napot. Mindenféle finomsággal megrakott asztal mellett, barátainkkal, vidáman beszélgetve, lépünk át az újévbe, egymásnak minden jót kívánva. Lencsét és sült malacot fogyasztunk, ugyanis a malac, orrával előre túrja szerencsénket, a sok apró lencse pedig, mint ezernyi pénzérme a gazdagságunk jelképe. A lencse és a malachús mellett érdemes sokféle rétessel “nyújtani” a gazdagságot. Ugyanakkor azt is tartják, hogy nem szenvedünk hiányt az új évben, ha nem faljuk fel az összes, Szilveszterre készített ételt.

Szerencsehozó étkek:

A malac, azaz malacsült
Disznóhúst azért érdemes ennünk, mert a disznó előretúrja a szerencsét. A ropogósra sütött malac boldog, minden szempontból ígéretes esztendőt jelent. Ezért még a megrögzött hitetlenek is boldogan ragadnak kést és villát a malacpecsenye láttán. A megszokott, sertéshúsból készült ételek, mint például a rántott hús, szóba sem jöhetnek, szerencsét csak a fül, a farok, a köröm és a csülök hozhat. Az egyébként értéktelennek tartott, olcsó húsféléknek a szakácsok ilyenkor nagy figyelmet szentelnek.

A lencse
A szerencsehozó szimbolika másik jellegzetes étele ugyanis a lencse. A már több mint ötezer éve fogyasztott hüvelyest január elsején, első étkezésként kell enni. Aki így tesz, annak az év során soha nem ürül ki a pénztárcája. Egyéb szemes termények is hasonlóan hoznak szerencsét: a köles vagy a rizs.

Vannak tilalmak is, amiket be kell tartanunk, hogy szerencsénk ne hagyjon el:
Úgy tartják, hogy tilos az újév első napján az alábbi húsok fogyasztása, a hal, -elúszik, a szárnyas –elrepül és a nyúl -elugrik a szerencsénkkel. Ezeket még éjfél előtt, ajánlatos fogyasztani.
Általánosan elfogadott hiedelem, hogy Újév napján tilos a szemetet kivinni a házból, mert kidobjuk vele együtt jövő évi szerencsénket is. Továbbá tilos mosni, de főleg teregetni (a kiterítésre, vagyis halálozásokra utal), és nem jó bármit is kölcsönadni ilyenkor, mert nehezen jön majd vissza a házba, ráadásul egész éven át minden kifelé megy majd onnan.
Január elsején nem mindegy, hogy kit engedünk először a lakásba: a férfiak szerencsét hoznak, a nők épp ellenkezőleg. Azt is jól meg kell gondolni, hogy mit teszünk először újév napján, mert jó eséllyel gyakran tesszük majd ugyanezt egész évben. Sokan ezért elsején le sem fekszenek napközben, nehogy a betegség, ágyhoz kötöttség nyűgjét vonják magukra.

Tilos volt kölcsönkérni és kölcsönadni bármit, beleértve a pénzt vagy a használati tárgyakat is. Aki korábban kölcsön kapott valamit, újév napjára visszaadta a tulajdonosnak.
Szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni, hogy egészségesek maradjanak. Aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, „elvitte az aranyvizet”, és egész évben szerencsés volt.
Ezen a napon nem szabad orvost hívni, orvoshoz menni, mert akkor betegséggel töltjük majd a következő évet.

A Szilveszteri és Újévi szokásokról az információk a Kerekítő oldalról származnak, itt bővebben olvashatunk ezekről a babonákról, szokásokról.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás