november 2018 havi bejegyzések

Profiterol tejszínhabos vaníliakrémmel és rumos csokoládéval

A profiterol olyasmi, mint a mi képviselőfánkunk mini változatban, a tésztája is ugyanaz az égetett vagy más néven, forrázott tészta, amit azért neveznek így, mert készítésekor a tésztát “reszteljük” vagyis az edényben, a forró zsiradékon kissé pirítjuk, amely ilyenkor sercegő, pattogó hangot hallat, ilyenkor arra vigyázzunk, hogy ne égessük le a tésztát. Frissen készítve a legfinomabb, ha kívül roppanós, belül pedig puha és üreges. De ha túl sokáig sütjük, akkor kiszárad és úgy már nem az igazi.

Profiterol tejszínhabos vaníliakrémmel és rumos csokoládéval

Ezeket a mini fánkokat érdemes többféle töltelékkel és öntettel párosítva készíteni, mert szuper ízkombinációkat hozhatunk ki belőle. Édes változatban vaníliás tejszínhabbal és csokiszósszal leöntve, ahogyan az olaszoknál szokás, de lehet kávés, gyümölcsös, vaníliás krémmel töltve, kívülről pedig önthetjük fehér, tej és ét csokis öntettel, akár kávé vagy karamell szósszal is. De ha ez nem volna elég, sós változatban is kínálhatjuk finom, fűszeres sajt vagy zöldségkrémmel, májpástétommal, húsos krémmel töltve. A variációknak tényleg csak a képzeletünk szabhat határt. Bár az elkészítése nehéznek tűnik, de egyáltalán nem az. Ha egyszer kipróbáljuk, garantáltan rákapunk, mert nem csak látványos, hanem finom, mutatós, akár ünnepi desszertet varázsolhatunk az asztalra ezekkel a falatnyi ízbombákkal.

Én a mostaniakat tejszínhabbal dúsított, házi vaníliakrémmel töltöttem és rumos csokoládét csurgattam a tetejükre. A betöltött fánkokat tálalás előtt betettem a fagyasztóba egy kis időre, mielőtt a csoki rákerült volna, így belül a krém alaposan lehűlt és olyan lett, mintha vaníliafagyival töltöttem volna. Mondhatom nagyon ízlett az egész családnak. 🙂

Hozzávalók kb. 45 db-hoz:
a tésztához:
100 g zsír
1,5 dl tej
1,5 dl víz
15 dkg liszt
4 db egész tojás (nálam L-es méretű)
1 csipet só
1 teáskanál porcukor

a töltelékhez:
4 db tojássárgája
45 g kukoricakeményítő
100 g kristálycukor
1 vanília rúd kikapart belseje, vagy 1 teáskanál vanília kivonat
3 dl tej
3 dl habtejszín 30%-os zsírtartalmú
1 csomag habfixáló

a csoki öntethez:
200 g étcsokoládé legalább 50% kakaóvaj tartalmú
3 dkg vaj
1,5-2 dl tej
1/2-1 teáskanál rum (el is hagyható)

Profiterol tejszínhabos vaníliakrémmel és rumos csokoládéval

Elkészítés:
A sütőt melegítsük elő 210 fokra. Egy vastagabb falú, tapadásmentes edényben feltesszük melegedni a vizet és a tejet a zsírral, a sót, a cukrot és felforraljuk. Amint felforr, hozzáadagoljuk a lisztet és folyamatosan kevergetjük, amíg a tészta egybe áll, elválik az edény falától, hagyjuk, hogy kissé piruljon, ilyenkor sercegő, pattogó hangot ad.

Ekkor levesszük a tűzről, és a tojásokat egyesével beleütjük, mindegyikkel teljesen simává keverve a tésztát. Addig dolgozzunk el minden egyes tojást a masszában, míg a felülete már nem fényes, hanem kissé mattá válik. A tojásokat azért egyesével adjuk hozzá, mert így tudjuk kontrollálni, hogy mennyit vesz fel a tészta. Akkor jó a tésztánk, amikor a fakanálról lecsusszan, de nem folyik. Habzsákba töltve könnyen nyomható, kissé terülő állagú.

Ha a tojás kevés, a tészta masszív, sűrű lesz, nem tudjuk kinyomni a habzsákból, ha pedig sok, akkor  elfolyik a tészta és nem tudunk vele dolgozni.

A kész tésztát letakarva kis pihentetés után, habzsákba töltjük és sütőpapírral bélelt tepsire egymástól pár centit hagyva, hogy tudjanak nőni, diónyi nagyságú halmokat nyomunk.

Mivel az égetett tészta sütéséhez gőzős sütőtér kell, ezért mielőtt betesszük sülni a fánkokat alaposan megspricceljük vízzel.

Én légkeverés, alsó-felső sütéssel 190 fokon 15 percig, majd lejjebb veszem a hőfokot és 160 fokon 20 percig sütöm, szárítom őket.

Az elkészült égetett tésztát miután kihűlt, fagyasztva is tárolhatjuk.

Profiterol tejszínhabos vaníliakrémmel és rumos csokoládéval

A krémhez a tojássárgáját kihabosítjuk a cukorral, keményítővel és a kikapart vaníliával, majd apránként adjuk hozzá a tejhez, amivel felfőzzük sűrű, pudingszerű krémmé. Vigyázzunk, hogy ne főzzük túl! Hideg vízbe állítva folyamatos keverés mellett teljesen lehűtjük, lefóliázzuk, hogy ne bőrösödjön meg a teteje, majd tegyük be a hűtőbe.

A tejszínt verjük kemény habbá a habfixálóval, majd apránként keverjük hozzá a lehűtött vaníliakrémhez. Először egy kevéssel keverjük simára, majd a többi tejszínt is, óvatosan keverjük el a krémmel, úgy, hogy ne törjük össze teljesen a habot. Betöltésig tegyük be a hűtőbe, de akár a fagyasztóba is tehetjük néhány percre, hogy jól lehűljön.

Miután a krém alaposan lehűlt, habzsákba szedve, a legkisebb idomcsővel a kis fánkokat betöltjük az oldalukon. A legkönnyebb az tészta repedésénél, ahol a legvékonyabb.

A csokoládé öntethez egy kis fazékban melegítsük fel a tejet a vajjal és az apróra tört csokoládét olvasszuk fel benne. Tegyünk egy kevés rumot és ha szükséges egy pici cukorral ízesítsük. Ha a csokoládé teljesen elolvadt és egyneművé kevertük az öntetet, lehűtjük és ezzel leöntve kínáljuk a desszertet.

A kis töltött fánkokat halmozzuk egymásra egy nagy tálon és öntözzük meg egyenletesen, de ne úsztassuk el a csokoládéval.

Mindenszentek, halottak napja – Emlékezzünk elvesztett szeretteinkre!

 599c4-mindszent252chalottaknapja

“Tenyeremben markolom 
            az életet, 
ujjaim közt mint homok 
       napról napra 
észrevétlen kicsurog.”

              Pákozdi Sarolta: Az út végén
 
November 1. Mindenszentek
Mindenszentek (latinul: Festum omnium sanctorum) azoknak az üdvözülteknek a közös ünnepe, akiket nem avattak szentté, illetve akik nem kaptak külön napot a naptárban. A Mindenszentek napja a Halottak napjának vigíliája, azaz ünnepi előestéje.
Mindenszentek napja a katolikus és ortodox keresztény egyház ünnepe. A katolikus egyház november 1-jén, az ortodoxia pedig egy héttel később tartja. Minden üdvözült közös ünnepe, akiket nem avattak szentté, illetve a kalendárium név szerint nem emlékezik meg róluk. Az ünnep kezdetei a IV. századba nyúlnak vissza. Szent Efrém szíriai egyházatya (373) és Aranyszájú Szent János (407) már tud Mindenszentek ünnepéről, melyet május 13-án, illetve pünkösd utáni első vasárnap ültek meg. E vasárnap neve a görög egyházban ma is Szentek Vasárnapja.

A Marcus Agrippa által Krisztus előtt 27-ben építtetett Pantheont, Rómában 609 május 13-án keresztény templommá alakították. Ez adott alkalmat az ünnep bevezetésére: hiszen ezen a napon IV. Bonifác pápa „Szűz Mária, Vértanúk Boldog- asszonya és minden vértanúk” tiszteletére szentelte fel a római Pantheont. November első napja a megemlékezés napjaként a VIII. században, 741-ben, III. Gergely pápa idején jelent meg először. Egyetemes ünneppé IV. Gergely pápa tette, 844-ben

 2f283-gyerty25c325a1k252cmindenszentek

                                           “Kell még egy szó mielőtt mennél,

                                            kell még egy ölelés, ami végig elkísér.
                                            Az úton majd néha gondolj reám,
                                            ez a föld a tiéd, ha elmész, visszavár!”

November 2. Halottak napja

A halottak napja jóval későbbi eredetű, mint a mindenszentek ünnepe. A holtakért való imádkozás szokása 998-ban kezdődött Franciaországban, és a XIV. században vált általánossá.
A november 2-i halottak napja Sz. Odiló clunyi apáttól (962-1048,) ered. Ő ezt az emléknapot a Cluny anyaegyház alá tartozó minden bencés házban bevezette. Ez a rendelete (998) mindmáig fennmaradt. Hamarosan pedig a bencés renden kívül is megünnepelték, a 14. századtól Róma is átvette.
E napon gyertyákat, mécseseket gyújtunk elhunyt szeretteink emlékére. Ehhez a szokáshoz azonban több népi hiedelem is kapcsolódik. Némelyik szerint ennek az a célja, hogy a világosban a „véletlenül kiszabadult lelkek” újra visszataláljanak a maguk sírjába, ne kísértsenek.

Magyar területeken szokás volt ilyenkor a sírok megtisztítása, rendbe hozása is. Ilyenkor fel is díszítik a sírokat, virágokat, koszorúkat visznek az elhunytak tiszteletére. A néphit szerint azért kell megszépíteni a sírokat, hogy a halottak szívesen maradjanak lakhelyükben. Mivel sokáig úgy tartották, hogy a halottak ilyenkor hazalátogatnak, ezért sokfelé szokás volt, hogy számukra megterítettek, kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra. Egyes vidékeken a temetőbe vitték ki az ételt, s a sírokra helyeztek belőle, a maradékot pedig a koldusoknak adták. Szeged környékén „mindönszentek kalácsa”, „kóduskalács” néven üres kalácsot ajándékoztak a szegényeknek. Székely népszokás szerint egész kemencére való cipót sütöttek, amelynek Isten lepénye vagy halottak lepénye volt a neve. Ezt kiosztották a templom előtt gyülekező szegények között.

Egy néphit szerint, aki virágot szakít a sírról, azt elviszi a halott. Az égő gyertyát nem szabad más sírra tenni, mert annak a halottnak a bűne, akinek a sírjáról elvették, átszáll a másik lelkére. Többfelé úgy tartották, hogy Mindenszentek és Halottak napja közti éjszakán a halottak miséznek a templomban, és amíg a harang szól, hazalátogatnak szétnézni. Ezért minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy az elhunytak eligazodjanak a házban.

Erre a hétre munkatilalom is vonatkozott. Nem volt szabad mosni, meszelni, a földeken dolgozni, mert mindez bajt hozhat a ház népére.

 72f46-dsc06604
Anyám, Apám és drága szeretteim emlékére. Nyugodjatok békében!

 

 



szöveg: wikipedia, Edenkert blogter
képek: Google.hu

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás