Gőzgombóc – házi baracklekvárral, dióval

Az eredeti gőzgombóc-Germknödel szilvalekvárral töltve, olvasztott vajjal megkenve, vagy vanília sodóval leöntve és cukrozott mákkal meghintve rendkívül finom. Aki síelni jár Ausztriába biztosan ismeri és kedveli. Nálunk is kapható fagyasztott állapotban, de azt tudjuk, hogy nem az igazi. Az, az igazi, mikor otthon nekiveselkedünk, rászánunk egy kis időt és elkészítjük. Nem egy bonyolult dolog. Aki szokott fánkot sütni, annak meg se kottyan. Semmivel sem bonyolultabb egy fánknál. Igazából, ez olyan, mintha a lekvárral töltött fánkot nem bő zsiradékban sütnénk, hanem meggőzöljük. Tehát készítünk egy kelt tésztát, amit megtöltünk lekvárral, vagy amivel szeretnénk és egy fazék forrásban lévő víz fölé helyezett párolóbetétben, vagy fém szűrőben, vagy ha van gőzpárolónk akkor abban meggőzöljük.
Mivel, én örökké variálok, kísérletezem, így különféle verziókban készítem ezt a finomságot. Készítettem már sós töltelékkel, pl. babkrémmel töltve, paprikás sajtmártással, vagy édesen, marcipánnal töltve, vörös áfonyával, (ezeket, meg is mutatom majd egy következő bejegyzésben) vagy darált dióval, mákkal, csokoládéval,  különféle lekvárokkal töltve. De tehetünk bele friss gyümölcsöt is, szilvát vagy sárgabarackot. Tényleg végtelen a lehetőségek tárháza. Ebédre, egy tartalmas leves után, kitűnő fogás. A befőzés időszakában pedig éppen aktuális a készítése.

Gőzgombóc – házi baracklekvárral, dióval

Hozzávalók:
30 dkg simaliszt
20 dkg fehér tönkölyliszt
2,5 dkg élesztő
3 dl tej
2 ek cukor
2 db tojássárgája
1/2 kezeletlen citrom reszelt héja
4 dkg olvasztott vaj + 3 dkg a tetejére
1 ek rum
csipetnyi só
1 csésze sűrűbb lekvár a töltéshez
15 dkg cukrozott darált dió

Az élesztőt kevés, langyos tejben egy csipetnyi cukorral felfuttatjuk. A lisztet tálba szitáljuk, hozzáadjuk a sót, a maradék cukrot, a tojássárgákat, a citrom héjat, a rumot, a felfuttatott élesztőt és a maradék tejjel jól kidolgozzuk a tésztát.

Mikor a tészta összeállt, elválik a kezünktől is és az edény falától is, akkor beledolgozzuk a langyos olvasztott vajat.
Addig dagasztjuk, míg fényes, hólyagos tésztát nem kapunk. Ekkor kicsit meglisztezzük a tetejét és letakarva, langyos helyen, kb. 45-50 perc alatt,  duplájára kelesztjük. Ekkor óvatosan, finoman még egyszer átdolgozzuk és újra visszatesszük 25-30 percre, hogy újra megkeljen.

DSCN3670-1 uu

Mikor másodszorra is megkelt a tészta, lisztezett munkalapon ujjnyi vastagra nyújtjuk, az egyik felére, egyforma távolságra egy-egy kanál sűrű lekvárt teszünk, majd ráhajtjuk a tészta másik felét. Közepes méretű fánkszaggatóval, vagy egy pohárral kiszaggatjuk, hogy a lekvárhalmok középen legyenek. A széleit összenyomkodjuk, hogy gőzölés közben ne tudjon kiszökni a lekvár belőle. Hagyjuk 10-15 percig pihenni, de úgy, hogy ne legyen körülötte hideg, vagy huzat.
A maradék tésztát újra összegyúrjuk, de csak óvatosan, hogy a tészta szerkezetét ne tegyük tönkre és ugyan így megtöltjük.

Ha van gőzpárolónk, akkor abban kb. 15-20 perc alatt meggőzöljük. Ha nincs párolónk, akkor egy nagyobb fazékban vizet forralunk, majd ráteszünk egy széles fém szűrőt és ebbe helyezzük a gombócokat, egyszerre annyit, amennyi kényelmesen elfér benne. Arra vigyázzunk, hogy a szűrő alja, ne érjen bele a forró vízbe.
Miután elkészültek a gombócok, mindegyik tetejét megkenegetjük olvasztott vajjal, és cukrozott, darált dióval hintjük meg.

Ha tetszenek a receptjeim az alábbi helyeken is megtalálható a Szilvásgombóc konyhája: a FacebookonPinterestenBloglovin’




Címkézve:, ,

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás