Borágó (Borago officinalis)

Borágó (Borago officinalis)

Népies neve: uborkaszagú fű, borrach, borrágó, borvirág, báránynyelv, hegyes útifű, kerti ökörnyelv, pirítófű, ürömfű, ökörnyelv, tetűvirág.
Származása: Afrikában, Kis-Ázsiában és Dél-Európában honos.

Fűszerként használt növényi rész: virágát, (mikor hullatja akkor válik ehetővé) zsenge levelét frissen illetve szárítva használjuk.

Felhasználása: uborka és zöldsaláták salátaöntetében, káposzta ételekben, fehér- és zöldbab ételekben, gyümölcssalátákban, fűszervajakban. Használhatjuk még savanyúság eltevésénél, de köretek és sütemények díszítésére is. Fiatal, zsenge levele apróra vágva gyenge ízű levesekhez, hideg italokhoz, krémsajtba, szendvicsek ízesítésére, mártásokhoz, és sószegény diétához alkalmas. Kellemes, enyhén sárgadinnyére emlékeztető illata jól illik a limonádéhoz.
Gyógyhatása: Hatásos gyomorégés, magas vérnyomás, gyomorsav ellen, gyulladáscsökkentő és koleszterinszint-csökkentő hatással bír. Magas kálium tartalmának köszönhetően vértisztító és vízhajtó hatása is van. E mellett kalcium és egyéb ásványi só-tartalmú. Flavonoidokat, alkaloidokat és némi illóolajat tartalmaz. Magjában sok a gamma-linolénsav: ez az értékes zsírsav csökkenti a vér zsír- és koleszterin-szintjét. Teának főzve jó vizelethajtó, főleg vese- és hólyagbántalmak esetén ajánlott. A borágó leveleinek forrázata serkenti a stresszre reagáló mellékvesék működését, tehát alkalmazható például pánikbetegség esetén szorongás oldására.  Magjából kivont értékes olaja, segít megőrizni bőrünk szépségét. Hatásos ízületi gyulladás, gyulladással járó rendellenességek, fekélyek gyógyítására. A szív-és érrendszeri funkciókat is javítja.