Veruss Ezt a süteményt mi csak úgy emlegetjük, hogy “hatlapos” ami arra utal, hogy 6 lapot sütünk, amit finom krémmel töltünk. De van aki csak “szalakáli, vagy szalagárés” krémesnek hívja, mivel ez az egyik hozzávalója.
Eleinte, sok különböző receptet próbáltam, aztán szokás szerint, kialakítottam a saját verziómat. Tudjátok, “ahány ház, annyi szokás” Ezért is osztom meg veletek.
Hozzávalók: 1 nagy gáztepsire való adag
60 dkg liszt + a nyújtáshoz
2 db tojás
12 dkg zsír
2 evőkanál tejföl
1 csomag vaníliás cukor
2 evőkanál méz
1 (15 g) csomag szalalkáli (tényleg így írják)
2 evőkanál cukor
1 dl tej
1 csipet só
A lisztet tálba szitáljuk, a szalalkálit langyos tejben feloldjuk, hozzáadjuk a többi hozzávalóval együtt a liszthez és jól összedolgozzuk, közepesen kemény tésztává. Majd hat egyforma darabra vágjuk és cipó alakra formázzuk. Lisztezett deszkán, egymás után vékonyra nyújtjuk őket és a gáztepsi hátulján egyenként 200 fokon 8-10 perc alatt világosra sütjük. Vigyázzunk vele, mert nagyon hamar megéghet. A tapasztalat szerint, egyre melegebb a sütő, így egyre hamarabb megsülnek a lapok. Miután megsültek, elkészítjük az alábbi hozzávalókból a krémet.
A krémhez:
1,2 l tej
20 dkg cukor
12 dkg vaj
1 teáskanál őrölt fahéj
8 dkg liszt
A tetejére:
12 dkg étcsokoládé
5 dkg vaj
Elkészítés:
A krémhez a cukrot megpirítjuk, hozzáadjuk a vajat, majd a tej 3/4-ét és addig főzzük, míg a karamell teljesen elolvad benne. Közben a maradék tejben csomó mentesre keverjük a lisztet és a fahéjat, majd ezt is hozzáadjuk a karamelles tejhez és addig főzzük, míg besűrűsödik.
A még forró krémmel megtöltjük a lapokat szép sorban, úgy, hogy mindegyik lapra jusson a krémből. Kb. 2,5-3 normál merőkanálnyi megy egy lapra. A tetejét szabadon hagyjuk, mert azt csokival vonjuk be.
Amíg a csokit elkészítjük érdemes a sütemény tetejére rátenni a tepsit, (aljával lefelé) arra pedig, nehezékként egy vaskosabb szakácskönyvet és így tömöríteni a süteményt. Így eloszlik a krém és sima felületet kapunk a csokival való bevonáshoz.
A vajat egy edényben kisütjük, de úgy, hogy ne barnuljon meg, csak a vizet főzzük ki belőle. Majd levéve a tűzről beletesszük az apróra tört csokoládét és addig keverjük míg az teljesen felolvad. Persze, ezt helyesen gőz fölött kellene felolvasztani, de így sokkal egyszerűbb. Gyors mozdulatokkal elsimítjuk a sütemény tetején, miután elkezd megdermedni, villával hullámokat rajzolhatunk a csokiba, de hagyhatjuk simán is.
Hűtőbe téve pihentetjük, másnap szeletelve tálaljuk.
Úgy a legfinomabb, mielőtt kínáljuk, ha szobahőmérsékleten hagyjuk kissé felengedni.
Ha tetszenek a receptjeim az alábbi helyeken is megtalálható a Szilvásgombóc konyhája: a Facebookon, Pinteresten, Bloglovin’
Imádnivaló, nekem bejönnek a szalalkális lapok, a krémmel betöltve szinte olvadnak a szájban… Fahéj ízesítésűvel még nem találkoztam, pedig jó lenne 😀
Azért lett nálunk fahéjas, mert a kakaós változatot nem szeretik itthon, viszont a fahéjas dolgokat minden mennyiségben:) Készítettem már mandulás krémmel is, az is nagyon finom.
Mézzel nem is hallottam>
Azért is írtam, hogy ez az én változatom:))
Gyönyörűséges, imádni való sütemény!!! Nálunk is nagy kedvenc, igaz én kakaós krémmel szoktam megtölteni, de kifogom próbálni a Te jól kikísérletezett változatodat is.:)
Gizi, remélem, ízleni fog ha elkészíted! 🙂
Remekül hangzik! Közben itt törtem a fejem, hogy Édesanyám hogyan nevezte ezt a fajta sütit, de csak arra emlékszem, hogy szalalkális lapokat emlegetett, és ez már nagyon régen volt. Valóban nagyon finom puha tud lenni! A fahéjas krém is jól hangzik, legalább nem kell agódnom a fiam miatt( allergiás a kakóporra). Receptet mentettem, köszi!
Kisfiam hat éves, és mondhatom, hogy a fánk mellett ez a másik nagy kedvence:) Egész picike volt, még beszélni nem tudott, de a kis kezével mutatta, hogy ő is kér, mikor ezt készítettem.